Kezdőlap Kapcsolat Oldaltérkép
Hauser-Bodnár vendégház, Eger
 
 
 
.
+2
H: +
L: -2°
Eger
Csütörtök, 04 Április
7 napos előrejelzés
Pén Szo Vas Hét Ked Sze
           
+ + + + + +
+ -2° -4° -3° -3° +
 

Eger, Almagyar utca 13.
Hrsz: 6078
Műemléki törzsszám: 1918

Az Almagyar utca elnevezése
Az utca a Szarvas tér és a Dózsa György tér között helyezkedik el. 1331-ből való az első említés „Olmagari” utca néven, melyről 1695-ben Tuza János írja „aszt az uczátt híták Almagyari uczának, mellyet mostan Hatvani uczának neveztek és azon kaputt Almagyari
 
kapunak, mellyet mostan Maklári kapunak hínak…”. Az utca 1802-ben Maklári kapu utca néven is előfordult, mivel a Maklári kapuhoz vezetett. Emellett, egyes adatok szerint „Kovácsok utcája” néven is emlegették egykoron. Remenyik Zsigmond így írt a Por és hamu című művében: „az Almagyar utcai ház magasan a város fölé épült, (…) alig kőhajításnyira vasúti sín futott el a kert mögött.” Rövid ideig Balázs Ignác utcának is hívták.
 
Az utca vonalának változása
A török uralom után az egész várost szinte a nulláról kellett újjáépíteni. Az utcák jelentős részben továbbra is ugyanott kanyarogtak, ahol a középkorban. Az Almagyar utca azonban megváltozott. Az akkori páratlan oldali háztelkek melyek éppen háttal voltak az egykori városfalnak, mind beljebb voltak, más szóval: maga az utca szélesebb volt. A háztulajdonosok, hogy telkeiket megnöveljék, a régi utca frontjához képest jóval előrébb keztek ezután építkezni, kialakítva a mai keskenyebb utca formáját: „Így jelölték ki pontosan a mai Galambos-ház alsó vonalát. 1790. március 8-án foglalkozott a magisztrátus Francz József házépítési tervével. Ki akarta ugyanis hozni a házát a mai utca-vonalra (…) A tanács deputációja hozzájárult, hogy 4 és fél ölnyire jöjjön előbbre az Uttl- és Hauser-házzal szemben. Ezek manapság ugyanabban az utcában vannak, 6. és 8. sz. alatt. kikötötte még a küldöttség, hogy az építendő ház szimmetrikus legyen. Ez a ma is meglévő Galambos-ház, melyen látszik a Líceum épületének hatása, a rajta lévő emblémák pedig gazdájuk foglalkozását – kőmíves mester volt Francz uram és a Líceum építésénél dolgozott, mint murariorum magister.”írja Breznay Imre könyvében
Az idézett könyv – Eger a XVIII. században - 1933-ban jelent meg. Eszerint akkor még éppen fordítva volt az Almagyar utca számozása, a mai páratlan oldal volt a páros, ami azt is jelenti, hogy a Hauser-Bodnár ház akkor – mit fentebb idéztük is – a 8-as szám alatt volt bejegyezve, és csak később lett a 13. szám birtokosa.
Érdekes változást hozott az Almagyar utca életében az Eger-patak szabályozása. Eszterházy püspök elrendelte a patak rendbetételét, hogy a gyakori esőzések, hóolvadások utáni árvizek könnyebben lefolyjanak a mederben. Evégett egy kisebb szigetet tűntettek el, valamint az úgynevezett „Posuerunt” vagy máskor „Obstaculum” néven említett árvíz elleni kőfalat is felépíttette. Ezzel együtt a mai Kossuth Lajos utcai Barátok hídján délre a patak nagy ívű
 
kanyarulatát kiegyenesítették, ami azzal járt, hogy az Almagyar utcai telkek messzebb kerültek a víztől. Ez komoly problémát jelentett a tímároknak, akik mindaddig az utca nyugati oldalát lakták (a Maklári kaputól egészen a Hauser-Bodnár házzal szembenig). A bőr kikészítéséhez elengedhetetlen lett volna az Eger-patak vize, ami eddig a tímárok telkeinek végében folyt. Ettől kezdve azonban a víz hiányában lassanként mind elkötöztek az utcából.
.
Az utca minősége
Egerben a török után sokáig gondot okozott az utak kövezés, sok volt a sáros, máskor poros, göröngyös utca. Nem lepődhetünk meg tehát, hogy ezt orvosolandó, már ekkor is létezett útdíj: „Determináltatott, Hogy (…) az mely Szekerek Épületre Vagy Tüzre való Fát hoznak ide a Várasban el adni, az ollyan Fa hozó Emberek minden Marhátul füzessenek Egy Egy Pénzt az Váras Ucczainak Csináltatására.”
Ezzel együtt gyanítható, hogy a XVIII. század végére az Almagyar utcát is kikövezték.
 
A Hauser-Bodnár ház leírása
A Hauser-Bodnár ház zártsorú beépítésű, egyemeletes, alápincézetlen, U alaprajzú XVIII. századi egri polgári lakóépület. Az épület utcai szárnyból és arra merőleges két udvari szárnyból áll, nyeregtetővel. A lakóház egyemeletes, osztópárkánnyal kettéosztott, provinciális rokokó-díszitésű homlokzatú. Az épület zárt sorban elhelyezkedő ablakai kőkeretes, könyöklőpárkányos, szegmensíves kivitelűek, felső ívben rokokó faragvánnyal. A kosáríves kapu zárókövén gazdag rokokó faragvány, benne a kartusban (fr. ’cartouche’, díszkeret) rózsaszál díszítés. A földszinti homlokzati ritmus: A+b+b+b+C+b+A
 
A homlokzatok vakoltak, főpárkány, osztópárkány és lizénák tagolják. Az épületnek enyhe kiugrású középrizalitja van. A földszinti padlóvonaltól 1,4-1,5 méter mélyen egyengetett, faragott, sárba rakott tufakő alapozás található. A felmenő teherhordó falszerkezetek 35-70 cm széles faragott tufakőből készültek. A belső nyílások felett nagyméretű téglából falazott boltívek vannak.

Az utca felőli (üzlethelyiség) utáni második helyiség az üzletből, valamint a kapu alól is megközelíthető. Ez volt itt a valamikori XVIII. századi ház konyhája, az ún. „caldariumos,” magyarul fűtőkamrás szoba. Feltételezhető, hogy itt eredetileg egy földszintes épület állhatott, s mikor a lakóházat emeletesre bővítették, ezt a konyhás helyiséget meghagyták a régi épületből. Az itt található fűtőkamrás megoldás Eger más korabeli polgárházainál is megfigyelhető.
A kapualj belseje csehboltozatos, ahogyan a földszinti szobák is. Az emeleten csapott gerendás födém, stukatúrás mennyezettel.
Az udvari homlokzaton, az emeleten nyitott tornác és függőfolyosó van.
 
A lakóház története
Az első említés arról tudósít, hogy 1755-ben Faul Gáspár mészárosé a ház. 1759-ben bekövetkezett halála után özvegyét, Filfi Annát Hauser Mihály rézműves és ötvös, az Eger környéki templomok aranyozott vörösréz liturgikus tárgyainak - e korban - legkeresettebb mestere vette nőül. Ettől kezdve a telek és a lakóház Hauser nevén van jegyezve 1771-ig. Filfi Anna az újraházasodásának ideje alatt hátulsó házat építtetett hozzá a meglévő épülethez 600 forint értékben. Emellett megvette a szomszédos házat is Fogt lakatos örököseitől 500 forintért. Hauser halálakor a kettős ház értéke 2045 forint. Ez a becslés a ma álló házra vonatkozott.
 
.
Faul Gáspárnak és Filfi Annának 8 gyermekek maradt, többszöri egyezkedés után Faul Terézé lett a ház. Faul Teréz Lincz János káptalani molnárhoz ment feleségül, így 1771-1793 között Lincz János nevén találjuk a lakóházat. Lincz Jánostól lánya Jozefa örökölte, aki Bajer József pékmesterrel házasodott össze. Innentől kezdve a Bajer családé az ingatlan 1793-tól 1840-ig. József után fia János, később annak özvegye kezén volt az épület. 1845-1903-ig újabb pékmester Böck János a tulajdonos. A műemléki táblán olvasható "Bodnár-ház" felirat tehát csak egy tulajdonost emel ki az épület elnevezéseként, a műemléki nyilvántartásba vétel előttit: 1918-1940 között ugyanis a Bodnár családé volt a lakóépület.

A ház földszintjét a különböző korszakokban kereskedelmi-vendéglátó funkciókkal ruházták fel tulajdonosai. A bal oldali helyiség feltehetően a Bajer család tulajdonlása idejétől egészen - valószínűleg - 1940-ig pékségként üzemelt. Emellett egy 1930-as évekbeli képen "Sütő Lajos" cégér látható, de nem olvasható ki, milyen kereskedelmi vagy vendéglátó tevékenységgel. Szintén a 30-as évekbeli változás az épületben egy új üzlethelyiség kialakítása a jobb oldali fronton. A korszak modern építészeti elveit követve, egy, az épület architektúrájától merőben eltérő, nagy, négyzet alaprajzú, kockaablakos kirakattal, új üzletportál építése történt. Az új üzletben mészáros mester árult. A szocialista időszakban állami húsboltként működött tovább, az egyik fénykép tanulsága szerint egyenesen "Lóhúsbolt" volt.
Szintén ebben a korszakban, a baloldali üzlethelyiség egészen a legutóbbi időkig borozónak lett átalakítva és hasznosítva.
 
"A tulajdonos 1990-ben a homlokzatot helyreállította és a régi kőkeretes nyílásritmust eredeti formájában visszaállította." - olvasható az 1998-as építészeti leírásban. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a 30-as évekbeli modern stílusú üzletportál helyébe rekonstruálták az eredetivel megegyező rokokó mívű ablakot és utcafronti ajtót. Ekkor - 1998-ban - történt az épület eddigi utolsó átalakítása. Új, az eredetivel megegyező kaput készíttettek, amelyre a régi kapuról mentették át a vasalatokat. A borozó megmaradt, de a jobb oldali üzlethelységből, illetve az épület lakásaiból, összesen 7 darab fürdőszobás panziószobát építettek. Az egykor egri polgárok, ötvösök, pékmesterek, mészárosok, nemzedékeinek otthona előbb, mint Virág Panzió, ma pedig, bejegyzett műemléki nevét használva, mint Hauser-Bodnár ház szolgálja a turistákat
 
 
Hauser Mihály
Rézműves, ötvös mester. A XVIII. századi neves egri rézműves ipar egyik kiemelkedő alakja. 1753-87-ig többször is szerepel az egri lakossági összeírásokban. Ezekben a város IV. negyedének 4. fertályában jelölik házbirtokosként. Ezenkívül megtudhatjuk, hogy ipari üzemmel és szőlővel rendelkezik, valamint egyik pincéjét 1787-ben, a másikat pedig 1790-ben vásárolja. 1753-ban részt vesz a Barkóczy püspök számára készülő rezidencia munkálataiban. 1771-ben Eszterházy püspök idejében a püspöki székhely konyhájának felszereléseit, edényeit cinezi, javítja. 1774-ben az egri ferenceseknek dolgozik, tíz évvel később a ferences templom felszereléseit ónozza. Eger és környékének aranyozott vörösréz egyházi felszerelési tárgyakat, úrmutatókat, kelyheket stb. készített
 
 
 
© 2012 - 2013 Hauserbodnarhaz.hu
 
A vendégház Eger és térsége Házirend
Szállás árak Információk és programok Adatvédelmi elveink
Galéria Kapcsolat és térkép Partnereink
           
 
 
 
 
  Címkék: Szállás egerben, Hauser-Bodnár vendégház, olcsó panzió, programok egerben