Kezdőlap Kapcsolat Oldaltérkép
Hauser-Bodnár vendégház, Eger
 
 
 
.
+2
H: +
L: -2°
Eger
Csütörtök, 04 Április
7 napos előrejelzés
Pén Szo Vas Hét Ked Sze
           
+ + + + + +
+ -2° -4° -3° -3° +
 

Eger (latinul Agria , németül Erlau , szlovákul Jáger , törökül Egri ), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye székhelye, Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak
egyik legjellemzőbb növényét, a mocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult.
.
Az egri medence és az azt övező hegyes vidék emberi településre mindig alkalmas volt. Erre mutatnak a felszínre került régészeti leletek, amelyek az őskortól kezdve a történelem valamennyi korszakát képviselik.

Eger létrejötte valójában egybeesik Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével. Első királyunk még 1009 előtt, a tíz püspökség egyikét itt hozta létre. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta Eger területét. Az ásatások során nemcsak emberi csontmaradványok kerültek elő, hanem felszínre került egy kör alakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárások megerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyház építését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később királyszékének nevezett magaslatról. A település mint püspöki székhely már a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé.
.
1241-ben a tatárjárás idején II. Kilit püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost. A tatárok elvonulását követően megindult az élet, IV. Béla király kővár építésére adott engedélyt. A csaknem teljesen elpusztult város így feltámadt és a XIV-XV. században elérte középkori fejlődésének csúcspontját. A város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy helyükre szőlőt telepíthessenek, egyre több polgári ház épült, kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belvárosi, ma is kanyargós mellékutcák. A környékbeli települések, (pl: Almagyar, Czigléd stb.) összeépültek Egerrel.
 
.
Mátyás király uralkodása újabb fejlődést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát , amely jelenleg is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán, később Bakócz Tamás püspökök folytatták. Mátyás király halála után Hypolit püspök idején épült a közelmúltban felújított úgynevezett Hypolit-kapu.

A mohácsi vész után szomorú időszak következett. A kettős királyság idején a város szinte évente cserélt gazdát, s a török is közeledett. Ez a tény követelte meg a vár megerősítését. 1552 őszén Dobó István várkapitánynak és maroknyi hadinépének sikerült megvédeni a várat, sőt ezáltal Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól (e viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében). Bár Dobóék a várat megvédték, de az ostrom alatt teljesen tönkrement, ezért szükségessé vált a teljes átépítése, így 1553-1596 között kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján megtörtént a teljes vár újjáépítése. Az egri vár történetének érdekes epizódja, hogy 1578 áprilisától néhány éven keresztül itt szolgált európai hírű költőnk, Balassi Bálint.

1596-ban az akkori kapitány vezetése alatt álló idegen zsoldosok a várat feladták. így Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett.
.
A város 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól. A visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt. Eger városa teljesen leromlott állapotba került, a falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak. A felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette.

I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabad királyi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól
 
korábbi püspöki városi jogállását.

A Rákóczi-szabadságharc időszakában ( 1703-1711) a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem többször tartózkodott főhadiszállásán a település falai között. 1705-ben Egerben keltezték, bár nyomda híján nem itt nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkuriuszt).

Eger életében a XVIII. század a fellendülés időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképet. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba. A lakosság száma ugrásszerűen megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint 17000 fő, e létszámát tekintve az ország hatodik városa. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. A szőlőterület a településen több mint tizenkétszeresére növekedett.

1825- 1848 a magyar reformkor Eger életében is maradandó nyomokat hagyott, különös tekintettel a kultúrára. Pyrker László János akkori érsek képtárat hozott létre, szintén a nevéhez fűződik az 1828-ban a városban létrehozott első magyar nyelvű tanítóképző, valamint a neoklasszikus stílusban Hild József által épített bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányaképpen 1854-ben Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mivel a város megváltotta 50 000 forintért a kilenced és a taksa fizetését

Eger polgári fejlődése más városokétól eltérően 1849 illetve az 1877-es kiegyezés után nem gyorsul meg. Nem kapcsolódhatott be a vasúti fővonalba. Mindössze a már a reformkorban létesített malom, a dohánygyár és a lemezárugyár képviselte az ipari fejlődést.

A századfordulót követő évtizedekben Egerben az iskolaváros jelleg dominált. Iskolái és más kulturális intézményei miatt magyar Athénnek is nevezték.

A század elején 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház, megindul a település csatornázása, közművesítése. Magyarországon 1933-ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdő létesítéséhez szükséges engedélyt.

Az 1945-öt követő évtizedekben a rendszerváltásból következően megindul a város iparosítása, amelynek következtében korábbi kulturális központ jellege kezd elhalványulni, amely tény a település korábbi patináját csökkentette. Nagy szerencse, hogy 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, s több más várostól eltérően ezáltal megkímélték a pusztulástól, s az oda nem illő modern épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelme terén kifejtett kiváló munkájáért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismerését jelenti, hogy az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye Egerbe került.
 
 
© 2012 - 2013 Hauserbodnarhaz.hu
 
A vendégház Eger és térsége Házirend
Szállás árak Információk és programok Adatvédelmi elveink
Galéria Kapcsolat és térkép Partnereink
           
 
 
 
 
  Címkék: Szállás egerben, Hauser-Bodnár vendégház, olcsó panzió, programok egerben